Ha egyszerűen szeretném meghatározni, hogy ki a sikeres ember, akkor csak azt mondom, hogy az az ember, akinek sikerei vannak, és ettől jól van a bőrében.
Ki lehet sikeres ember? Mindenki vagy csak nagyon kivételes képességű emberek? Biztos, hogy nemcsak a rendkívüli képességgel megáldott emberek lehetnek sikeresek, hanem TE is. Talán nagyon merész kimondani, hogy tervezhető a siker – NEKED is -, de veszem a bátorságot és felvázolom neked a sikerhez szükséges lépéseket.
Mi a siker?
Egyszerűsítve sikernek lehet nevezni azt az elért célt, amit magunknak meg fogalmaztunk, megterveztük a lépéseit és a feltételeit, cselekedtünk és a végén elértük. Ilyen egyszerűen.
Mindegyik lépés végrehajtása nagyon fontos. Amennyiben elmarad valamelyik, akkor általában nem érezzük a sikerélményt.
Számon kérhető, mérhető célok:
Meg kell fogalmaznunk az elérendő célt, ha kell írásban. Az írás – kegyetlenül – utólag szembesít önmagunkkal. Egy pontosan jól megfogalmazott cél dátumot, helyet, és a mérhető cselekvést tartalmazza. Itt ki kell emelni a mérhető szó súlyát. Az olyan, hogy több pénzem legyen, kellene egy lakás, jobb munkát keresek, stb., nem lehet automatikusan elérni. De ez nem hiba. Ilyen megközelítéssel is lehet kezdeni. Csak egyet kell tovább lépni. Számszerűsíteni, vagy konkrétummal kell helyettesíteni ezeket a minőségi jellemzőket. Írjuk be a célul kinézett település lakás árát, és hirtelen már minden tervezhető: mennyi induló rész szükséges, melyek a banki feltételek. Kezelhetővé és elérhetővé válik a céllá átváltozott vágy. Megismétlem: mindezt papíron fektessük le. Ha elmarad a cél megfogalmazása, akkor megfosztjuk önmagunkat a sikerélmény érzés átélésétől. Egy csomó kortársunk keserű életének egyik okozója, hogy semmilyen célt nem fogalmaztak meg soha. Bármennyire is kézenfekvő, a következő örökigazságot ne felejtsük soha: a meg nem fogalmazott célt nem lehet elérni. Úgy érzik, hogy felesleges célt megfogalmazni, azonnal cselekedni kell. Végzetes hibát követnek. A cél megfogalmazása után következik az ütemterv készítése.
Alapos ütemtervkészítés:
Időt szánjunk arra, hogy egy jól megalapozott ütemtervet készíthessünk. Több napig is kellhet egy végrehajtható, utólag is ellenőrizhető ütemterv megalkotásához. Előfordulhat, hogy vissza kell térni a célhoz, újra kell fogalmazni, túl rövid időt adtunk magunknak, vagy ha – a lakás témánál maradva – meg akarjuk tartani a céldátumot, akkor egy másik – környező – települést kell kinéznünk, egy további lehetőség egy kisebb értékű lakás kiválasztása. Az ütemterv kalkulálásakor kiderülhet, hogy újabb szempontokat kell megoldanunk. Nem kell félnünk attól, hogy újabb feladatokat kell felvállalnunk. Emlékszenek Fa Nándorra és Gál Józsefre? Ki Gál József felesége, pedig egy nagyon sikeres nő. Világkörútjuk tervezése során nem bizonyítgatta, hogy a gyermek taníttatását nem lehet megoldani a hajón, hanem ő maga felkészült a gyerek tanítására. Nem magyarázgatta, hogy mi lesz a kölyökkel, ha beteg lesz a tenger közepén. Inkább felkészült rá, ez volt a helyes válasz. Meg lehetett oldani? Meg. Nem mindenkinek kell ilyen nagyfeladatot megoldania, csak a tervezés közben jött feladatra szerettem volna célozni. Minden feladatra, részfeladatra hagyjunk megfelelő időt. Ne hanyagoljuk a szükséges pénzügyi erőforrás előteremtését se. A pénzt és az időt kell egyszerre összehangolni. Többször fog előfordulni, párhuzamosan több feladatokat kell megoldani. Hangsúlyozom, hogy kis feladatnál is fogalmazd a mérhető célt és készítsd részletes ütemtervet: megéri. Gondolom, nem felejtetted el, hogy minden részfeladatnak is lesz határideje, másképp egy káosz lenne az ütemtervedből.
Részfeladatokra bontás:
Ha úgy érzed, hogy nagyon nagy a fő feladat, a főcél, akkor egymás után, jól lehatárolható feladatokra kell szétbontani. Akkor lesz három-négy részfeladat vagy részcélod. És az első feladatot kell először, most tételesen ütemezned, kiboncolnod, céldátumoznod. A másik kettő-három részfeladatra csak a céldátum a fontos azért, hogy kijöjjön a végső céldátum teljesítése. Egy egyszerű példával szemléltessük ezt a részbontást és maradjunk a meglévő lakás példánknál. A lakásszerzési feladatot három részre kellett bontanom: nyelvtanulás (1 év), külföldön munkavállalás (0,5 + 3 év), tényleges lakásügyintézés (0,5 + 1 év) itthon. A külföldön munkavállalást azért kellett ide becsúsztatni, mert olyan rövid időtáv alatt szeretném a szükséges összeget megtakarítani. Az elején a nyelvtanulás részfeladatot kell tételesen ütemeznem és megoldanom. A külföldön munkavállalás részfeladat megtervezését csak a nyelvtanulás idejének kétharmadánál kell kezdeni, de akkor viszont elodázhatatlan. Ugyanígy kell cselekedni a munkavállalás utolsó évében.
Ezzel a részbontással elkerülhető a nagyon nagy feladat terhe által okozott cselekvő képtelenség.
