Az 1-es típusú cukorbetegség – sajnos egyre többeket érint!

0
1056
1-es típusú cukorbetegség

Az 1-es típusú cukorbetegség vagy diabétesz másik, beszédes elnevezése az „inzulinfüggő cukorbetegség”. Az érintettek csak a kívülről bejuttatott inzulinnal képesek életben maradni. Sajnálatos módon egyre több a beteg, – és ami még aggasztóbb, mind többen közülük egyre fiatalabbak.

Miért, milyen folyamathoz kell az inzulin a szervezetnek?

Sejtjeinknek energiára van szükségük a működéshez. Ezt legnagyobb részben szőlőcukorból (glukózból) nyernek ki. A véráramba, majd innen tovább a sejtekbe az inzulin nevű hormon segítségével jut el a szőlőcukor.

Az inzulint a hasnyálmirigy állítja elő egy bonyolult szabályok szerint végbemenő folyamatnak köszönhetően. Ha egészségesek vagyunk, ez a folyamat a megfelelő mennyiségben és ütemben történik, összhangban a szervezetben zajló folyamatokkal.

diabetesz mellitusz

Az inzulintermelés folyamata

Az inzulintermelés a hasnyálmirigy (pancreas) nevű szervünk feladata. A hasnyálmirigy a gyomor mögött, a patkóbél mellé simulva, vízszintesen helyezkedik el, kicsivel a köldök felett. Súlya kb. 80-110 gramm, hossza 10-12 cm.

A pancreas több, külső és belső elválasztású mirigyből áll. Tömegének nagy részét külső elválasztású mirigyek teszik ki. Közel húszféle emésztőenzimet termelnek, melyek a vékonybélben, az emésztést segítve fejtik ki összetett hatásaikat.

A hasnyálmirigy szövetállományában elszórva találunk más természetű sejtcsoportokat is: ilyen az ún. Langerhans-szigetek, szintén a belső elválasztású mirigyek közé tartozik, kétféle hormont termel, inzulint és glukagont. Mindkettő közvetlen hatást gyakorol a cukor anyagcserére.

A hasnyálmirigyben található Langerhans-szigeteket az őket 1869-ben, elsőként leíró német orvosról, Paul Langerhansról nevezték el.

Cukorbetegség, Langerhans-szigetek

Inzulintermelődés étkezés közben

Étkezést követően,  amikor az emésztés folyamata a belekben elkezdődik, a bélből a szőlőcukor bekerül a véráramba. Összetett folyamatsor eredményeként a Langerhans-szigetek sejtjei érzékelik a megemelkedett vércukorszintet.

Erre reagálva fokozzák az inzulintermelést. Az inzulin először kering a vérben, majd onnan kikerülve, a sejtek falához kapcsolódik, a sejtmembránt áteresztővé téve a cukor számára. Így áramlik a vérből a sejtekbe a glukóz, mely folyamat eredménye lesz a vércukorszint csökkenése.

Az összes felvett szőlőcukor mennyiséget nem használja fel rögtön a szervezet, hanem glikogén formájában eltárolja a májban. Amikor energiára lesz szükség, visszaalakítja a glokogént szőlőcukorrá.

1-es típusú cukorbetegség tünetei

Az optimális vércukorszintet tehát az inzulin és a glukagon hormonok számos egyéb tényezővel összehangolt, együttes hatásmechanizmusai irányítják. Ez a folyamat játszódik le minden egészséges ember szervezetében.

Amikor ez nem így működik – Hogyan is van ez az 1-es típusú cukorbetegeknél?

Ez az összehangolt rendszer azonban sajnos bizonyos esetekben nem működik. Az 1-es típusú cukorbetegek szervezetében ugyanis egyáltalán nem termelődik inzulin.

Ennek oka egy autoimmun folyamat, melynek lényege, hogy a szervezet idegennek érzékeli a saját inzulintermelő sejtjeit. A támadást kivédendő elindít egy speciális, immunológiai reakciót ellenük. Ennek során elpusztítja az inzulintermelő sejteket.

Mivel így nem termelődik megfelelő mennyiségű inzulin, a vérben a szőlőcukor hiába halmozódik fel, nem tud eljutni a sejtekbe. Emiatt a szervezet éhezik, mert a sejtek nem jutnak hozzá a működésükhöz szükséges energiához. Emiatt lesz magas a vércukorszint, ez az 1-es típusú cukorbetegség megoldandó problémaköre.

1-es típusú cukorbetegség_ elhalt Langerhans_sejtek

A szervezet a szükséges energiát a szőlőcukor helyett a zsírok és a fehérjék lebontásával kénytelen biztosítani, melyet az izmokból von el. Nem csoda, hogy a beteg rendkívül fáradékony lesz és lefogy.

Az 1-es típusú cukorbetegség lehetséges okai

Folyamatosan, számtalan kutatás folyik az 1-es típusú cukorbetegség pontos okainak meghatározására, de ma még sajnos nincs kielégítő, pontos tudományos válasz. A betegség háttérben nagy valószínűséggel genetikai hajlam (is) áll, ehhez kapcsolódóan bizonyos környezeti tényezők is közrejátszhatnak.

1-es típusú cukorbetegség , inzulirezisztencia

Ilyenek lehetnek pl. a vírusfertőzések, a szabadgyökök túlzott jelenléte, a szervezetbe bevitt sokféle káros anyag hatásai – pontosabb válaszok még nincsenek. Az eddigi kutatási eredmények alapján arra következtethetünk, hogy ezek különféle kombinációi indíthatják el azt az autoimmun folyamatot, mely az inzulint termelő sejtek pusztulását okozza.

Ez a rendellenes immunológiai reakció olyan erős, hogy egy későbbi hasnyálmirigy-transzplantációt követően a támadás újraindul. (Ilyen műtét ma csak azoknál lehetséges, akiknek vesetranszplantáció is szükséges, ugyanis a két szerv ugyanis egyszerre végzik el.)

1-es típusú cukorbetegség tünetei

Gyakori és nagy mennyiségű vizeletürítés, cukros vizelet, kiszáradt száj, állandósult szomjúságérzet, fáradékonyság, súlyosabb esetekben átható illatú, acetonos lehelet utalhat az 1-es típusú cukorbetegségre.

Jellegzetessége, hogy a tünetek általában hirtelenszerűen, előjelek nélkül jelentkeznek. Különösen kicsi gyermekeknél létfontosságú, hogy hamar ismerjük fel a tüneteket!

A pici gyermekek akár 2-3 nap alatt is életveszélyes állapotba kerülhetnek! Figyeljünk fel arra, ha a kicsi hirtelen túl sokat eszik, túl sokat iszik, sokat és gyakrabban pisil (még éjszaka is), illetve ha rövid időn belül több kilót fogy.

Az elvégzett vizeletvizsgálat eredményeiből hamar kiderülhet, ha baj van, és a gyermek minél hamarabb megkaphatja a számára szükséges orvosi kezelést.

Gyermekkori cukorbetegség

Mi lehet a megoldás?

Az inzulintermelés újraindításához az immunrendszer hibás működését kellene visszafordítani. Erre ma még nincs megoldás. Amit tehetünk, hogy a megfelelő mennyiségű inzulint kívülről bejuttatva a szervezetbe, pótoljuk azt.

Ennek a folyamatnak a precíz beállítása nagyon fontos feladat, hiszen a természetes inzulintermelődést kell imitálnunk, annak bioritmusához kell igazodnunk.

A szervezet két fázisban termeli az inzulint. Az első fázis a hasnyálmirigy által folyamatosan termelt bizonyos mennyiségű inzulin, melyet bázisinzulinnak hívunk.

A második fázis az, amikor az étkezésekhez kapcsolódó hirtelen vércukor-emelkedés következtében történő gyors inzulintermelés beindul. Ezt hívjuk bólusinzulinnak, 2-3 órán át érvényesül a hatása.

1-es típusú cukorbetegség - inzulin beadása

Az 1-es típusú cukorbetegeknél ennek a kétféle inzulinnak a termelési ritmusát kell leutánozni. A gyermekek esetében még nehezebb ezt megvalósítani, hiszen ők naponta akár hatszor is esznek!

Inzulinpótlás a gyakorlatban

Az inzulint jelenleg csak injekcióként lehet pótolni. A hagyományos inzulinpótlás során a rövid, 2,5-3 órás vagy 4-6 órás hatóidejű ( ez az étkezések számától függően) inzulint kombinálják a 24 órás bázisinzulinnal.

A legkorszerűbb inzulinadagolási módszer az ún. inzulinpumpa-kezelés. Ultrarövid hatású inzulinnal működik, és előre meghatározott ütemben, egy-egy órára vonatkozóan adagolja az inzulint, ezzel „imitálva” a bázisinzulin termelődés ritmusát. Szintén ezzel a készülékkel adagolható a diéta szénhidrátmennyiségéhez kalkulált bólusinzulin is.

A vércukorszint rendszeres mérése

Az 1-es típusú cukorbetegek életének napi rutinjához tartozik a rendszeres vércukorszint-mérés. A mérőeszközök beszerzését a TB. támogatja. A modern készülékeknél már egyetlen vércsepp is elegendő a méréshez. A készülék működési elve azon alapszik, hogy kémiai reakció játszódik le a vérben található cukor és a tesztcsíkban lévő reagens között.

Vércukorszint ellenőrzése

Az étkezés előtt mért érték a bázisinzulin aktuális szintjéről ad visszajelzést. Ez az érték 4-7 mmol/l között ideális. Az étkezés után egy vagy két órával mért érték pedig a rövid hatású inzulin és az étrend együttes hatásáról nyújt felvilágosítást. Ennek egy órával az étkezés után mért optimális maximuma 9-10 mmol/l.

A fix inzulinkombinációt használó betegeknek napi egy vagy két mérés javasolt, míg bizonyos esetekben szükség lehet a három-ötszöri mérésre is: például terhesség, szokatlan stressz, fokozott fizikai igénybevétel vagy időzónákat is átlépő utazás esetén.

További cikkek Betegség Témakörben

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ